keresek egy érzést... azt amikor megvan a közös hullámhossz és fogjuk egymás jeleit... amikor természetes hogy együtt vagyunk mert szerelmesek vagyunk egymásba... amikor megvan a bizalom, az érdeklődés a másik iránt... barátok vagyunk, szeretők, és cinkosok... de lehet, hogy ilyen csak az az egy volt, és nem lesz már több... kezdek megreccsenni a mellényúlásoktól, és inkább egyedül vagyok... az a kisebbik gond ha én nem kellek valakinek, mert egyrészt ilyen ritkán van, másrészt ezen túlteszem magam elég hamar. a nagyobbik para számomra amikor valakit megismerek és kiderül hogy nekem nem felel meg és jön a hiszti meg sértődés... neee. nem tudok ezzel mit kezdeni. mintha valami hurrikán lennék ami végigsöpör és darabokban hagyja maga után a férfisziveket. mitől bolondulak meg ennyire? és én miért nem? vajon mi az ami megfog valakiben? mitől szeretek belé? vagy mitől nem? mert nem racionális dolgok miatt...  csak kémia? vagy valami más?