a szerelem a legszélsőségesebb érzés a világon: végtelenül boldoggá tesz, ugyanakkor halálra kínoz. amikor végre kezdem magam jól érezni, egyszercsak megnyílik alattam a föld és megint egy sötét, kétségekkel és bizonytalansággal teli nyirkos veremben találom magam. minden ilyen zuhanásnál egyre mélyebb a gödör, és egyre nehezebben jövök ki belőle. sokkal egyszerűbb és problémamentesebb egyedül lenni. és én jól el is vagyok a kis világomban. annyira, hogy általában ha valaki szeretne beleilleszkedni az életembe, veszélyben érzem a szabadságomat, és olyankor halál paraszt és elutasító módon viselkedem, jelezve hogy egyáltalán nem fér bele az életembe. aki meg egész jól beleférne... annak meg én nem kellek igazán. csak néha :D egyszerűen nem tudok vele mit kezdeni... már nem is akarok... elfáradtam tőle. elég volt belőle... úgyhogy offolom ezt a témát, és megyek vissza oda, ahová való vagyok... szóval srácok... nemsokára találkozunk farkasországban :) :P :D
farkasország
2007.12.07. 12:43 :: onidaa
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://onidaa.blog.hu/api/trackback/id/tr35240775
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek