először fordult elő, hogy nem terítettem le akit elkezdtem bekeríteni. furcsa. elment tőle a kedvem. nem járt át az izgalom, úgy mint régen. nem akartam levadászni... annyira sem mozgatott, hogy legalább egy dugásra jó legyen. meghátráltam. nem éreztem azt a valamit. csak egyvalakiben érzem. pedig vége van. mégsem múlik. azt hiszem, ha kapnék még egy lehetőséget sem mernék élni vele. büszkeségből. meg mert tudom hogy megint bántana, én meg hagynám...hogy legalább vele lehessek. nem tudok rá annyira haragudni hogy gyűlöljem. pedig könnyebb lenne. de még mindig hiányzik. még mindig vele álmodom. és még mindig meghalnék egy csókjáért, együtt töltött hajnalért... csak 5percért. pffff. igaza van, hogy nem akar szerelmes lenni... :)
5perc
2007.09.04. 02:45 :: onidaa
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://onidaa.blog.hu/api/trackback/id/tr41154507
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek