Utolsó kommentek

  • jack12: Köszönöm, sztem még senki nem mondott rólam ilyeneket, lehet azért van mert senki nem ismert eddig... (2008.04.20. 22:38) jack
  • onidaa: köszönöm :) (2008.04.20. 22:25) félötven :D
  • jack12: szépen megfogalmaztad a terveid remélem sikerült! Ha segitség kell rám bármikor számithatsz:$ ;) (2008.04.20. 21:16) félötven :D
  • jack12: remélem végre megtaláltad azt akit kerestél és boldog leszel vele:) (2008.03.15. 20:10) vacsora
  • jack12: sztem az a vmi más a sors... játszd végig:) (2008.03.14. 14:29) érzés
  • Viola: Én is így voltam. Nagyon rossz volt a barátom mellett, mert nem úgy bánt velem, mintha szeretett v... (2007.12.10. 19:02) miért?
  • doris: Ez olyan, hogy a szerelem mögött ott van a hódítási vágy. Ha nem kellesz eléggé, titkon be akarod ... (2007.12.04. 13:29) miért?
  • édes41: Megértelek. Én egy körrel már előbbre járok. Már el tudok szakadni tőle. A szerelem nagy lutri. Ne... (2007.11.30. 12:05) miért?
  • BU2: Tudod, én úgy érzem, hogy viszonylag sokat beszélgettem már "én"-nel. Számomra nagyon fontos. Talá... (2007.11.30. 10:21) miért?
  • onidaa: :) semmi baj, legalább mosolyogtam egy jót :P (2007.11.21. 09:49) vadászidény
  • vegyeskazetta: "igaza van a nagymamámnak" ez az, ez sokkal punkabb, mint az erőltetett kamaszos lázadás... :))) ... (2007.11.20. 23:58) the end
  • vegyeskazetta: "Kedves Naplóm! Tegnap találtam a kertben egy fej káposztát. Azt kérdeztem tőle: fogok-e még szere... (2007.11.20. 23:44) vadászidény
  • YUSUKE: Furcsa dolog egy olyan emberrel emelt szinten belsőségesen beszélgetni, és szinte már barátként és... (2007.06.22. 16:30) ő
  • Utolsó 20

ő

2007.06.21. 07:21 :: onidaa

  … már megint írt. pedig jobb lenne ha elfelejtenénk egymást. ilyenkor esélytelen lerázni, addig zaklat hajnalban az smseivel amíg nem hagyom magam megcsinálni. mondjuk 10 pontos dugás volt. és mostanában jó arc is. nem vágom őt. azt írta éjjel, gondolkodott… nem kérdeztem min. tudom :) de majd úgyis meggondolja magát. mint mindig. de mindegy, mert nem tudunk szabadulni egymástól. nehéz eset. mindig tudom mit lép, de nem tudom mi jár a fejében. ismerem, de mégse. megszoktam. minden hülyeségével együtt. már nem feszülök ki attól sem amikor írtó parasztul viselkedik. pedig nagyon ért hozzá. és mégis bírom... bejön hogy magas és hogy olyan finom a bőre, hogy picit furán áll az egyik foga, hogy nem bírja ha bámulom, hogy nyugis... úgy jön megy mintha be lenne tépve, hogy lehet vele kussolni, és még sokmindent... de legjobban azt, hogy elvan a kis világában és nem akar betörni az enyémbe.

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://onidaa.blog.hu/api/trackback/id/tr86103620

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

YUSUKE 2007.06.22. 16:30:34

Furcsa dolog egy olyan emberrel emelt szinten belsőségesen beszélgetni, és szinte már barátként és bizalmasként kezelni, akit életedben nem láttál,de ugyanakkor láthattál volna...Hangsulyozom nem a világháló hozza össze a rokon lelkeket, hanem az az érzés amit tobb száz vagy ezer kilométerről is érez az ember, mikor a másikkal beszél.Ez az érzés megmagyarázhatatlan és ez az érzés enged megnyilni a masik elott, legyen az akár szinte idegen is még..."Ő-t" nem ismerem, de "ÉN" ről elmondhatom hogy egy céltudatos eltökélt és igen rutinos és tapasztalt ragadozó, aki szerintem néha megcáfolja a "gyengébbik nem" fogalmát...
süti beállítások módosítása