vannak elveim: sose támadok hátba senkit, sőt mélységesen lenézem azokat akik ezt teszik, és nem szeretek átgázolni másokon a céljaim elérésének érdekében... bár néha muszáj. ilyen a világ, alkalmazkodni kell, különben alulmaradsz... meg kell tanulni kegyetlennek lenni, és megbántani másokat. de ezt a képességet csak különösen indokolt helyzetekben szabad használni. én szerencsére a legtöbb dolgon felül tudok emelkedni, így csak akkor alkalmazom ezeket a durva módszereket, ha a finomabbak már nem működnek, és ha számomra igazán fontos dologról van szó. ezesetben viszont bármilyen véres csatába beleurgom, anélkül hogy mérlegelném a lehetséges kockázatokat. csak a vörös köd van. általában nem jellemző rám, hogy indulatos vagyok, de néha felgyülemlik a feszültség és robbanok... ilyenkor azért nem ártana rám egy szájkosár :) na ebben még feljődnöm kell...
Utolsó kommentek